Rossz spermakép – mit érdemes tudni az eredményekről, okokról és javítási lehetőségekről?

A „rossz spermakép” nem hivatalos orvosi diagnózis. A kifejezést általában akkor használják, amikor a spermiogram egy vagy több vizsgált paramétere a labor által megadott referencia-tartomány alatt vagy azon kívül van. A leggyakoribb eltérések közé tartozik az alacsony spermiumkoncentráció, a csökkent mozgékonyság és a szabályos alakú spermiumok alacsony aránya.

Előfordulhat, hogy csak egyetlen érték tér el, miközben a többi megfelelő. Máskor több paraméter egyszerre kedvezőtlen. A lelet jelentőségét az eltérés mértéke is befolyásolja: egészen más helyzetet jelent egy határértékhez közeli eredmény, mint a nagyon alacsony spermiumszám vagy a spermiumok teljes hiánya.

A WHO laboratóriumi kézikönyve standardizált módszereket ad az ondóminta vizsgálatához. A hozzá kapcsolódó referenciaadatokat olyan férfiak eredményeiből alakították ki, akiknél meghatározott időn belül létrejött a fogantatás. Az alsó referenciahatár ezért nem azt jelenti, hogy az alatta lévő férfi meddő, a felette lévő pedig biztosan termékeny.

A spermiumkoncentrációhoz, teljes spermiumszámhoz, motilitáshoz és morfológiához tartozó értékek segítenek a lelet értelmezésében, de a paraméterek között folyamatos átmenet van. A fogantatás esélye általában nem egyik pillanatról a másikra változik meg egyetlen szám átlépésekor.

Egy férfi két különböző időpontban leadott mintája között jelentős különbség is lehet. A spermiogramot befolyásolhatja az önmegtartóztatási idő, a minta teljessége, a szállítás, egy korábbi lázas betegség, az alváshiány, a nagyobb fizikai megterhelés vagy bizonyos gyógyszerek használata.

Az EAU irányelve szerint, ha az eredmény eltér a WHO szerinti referenciaértékektől, legalább két vizsgálat alapján érdemes továbbhaladni az andrológiai kivizsgálással. A pontos ismétlési időt az eltérés és az előzmények alapján az orvos vagy a labor határozza meg.

• Tartsd be a labor által előírt önmegtartóztatási időt.
• A teljes ejakulátumot gyűjtsd a mintatartályba.
• Jelezd, ha a minta egy része elveszett.
• Kövesd a szállítási időre és hőmérsékletre vonatkozó utasítást.
• Mondd el, ha az elmúlt hónapokban magas lázad vagy komoly betegséged volt.

Oligozoospermiáról akkor beszélnek, amikor a spermiumkoncentráció alacsony. Az eltérés lehet enyhe, közepes vagy súlyos, és az okok is széles skálán mozoghatnak. Állhat mögötte átmeneti spermakép-romlás, varicocele, hormonális zavar, herekárosodás, genetikai eltérés, gyógyszerhatás vagy életmódi tényező.

A teljes fogamzási esélyt nemcsak a koncentráció határozza meg. Ha az ondó térfogata megfelelő és a spermiumok jó arányban mozognak előre, a teljes mozgó spermiumszám kedvezőbb lehet annál, mint amit a koncentráció önmagában sugall.

Gyenge motilitás esetén a spermiumok kisebb része mozog megfelelően, vagy kevés spermium halad hatékonyan előre. Ennek hátterében állhat hereeredetű probléma, varicocele, fertőzés, oxidatív stressz, hőhatás, dohányzás, anyagcsere-eltérés vagy egyéb, nem mindig azonosítható tényező.

Nagyon alacsony mozgásnál a vitalitás vizsgálata segíthet megkülönböztetni az élő, de nem mozgó spermiumokat az elhalt sejtektől. Ez a különbség a további kivizsgálás és a reprodukciós lehetőségek szempontjából is fontos lehet.

A morfológiai vizsgálat során szigorú kritériumok alapján nézik a spermium fejét, középrészét és farkát. Emiatt még termékeny férfiaknál is alacsonynak tűnhet a teljesen szabályos alakú spermiumok aránya. Egy kedvezőtlen morfológiai eredményt ezért nem szabad önmagában meddőségi diagnózisként értelmezni.

A morfológia értékelése laboratórium- és megfigyelőfüggőbb lehet, mint néhány más paraméter. Különösen fontos a megfelelő minőségbiztosítással működő andrológiai labor, valamint az eredmény összevetése a koncentrációval, mozgékonysággal és a pár gyermekvállalási előzményeivel.

Előfordulhat, hogy a spermiogram egyszerre mutat alacsony koncentrációt, gyenge mozgást és kedvezőtlen morfológiát. Ezt korábban gyakran OAT-szindrómaként, vagyis oligo-astheno-teratozoospermiaként írták le. A kombinált eltérés általában átfogóbb andrológiai kivizsgálást tesz indokolttá.

A súlyosságot nem csupán az eltérő paraméterek száma határozza meg. Figyelembe kell venni az értékek mértékét, az ismételt vizsgálatok eredményét, a hormonális és fizikális leletet, valamint azt is, mióta próbálkozik a pár.

A dohányzás, a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás, a kábítószerek, az elhízás, a mozgáshiány, a tartós alváshiány és a szélsőséges fizikai megterhelés kedvezőtlen spermaparaméterekkel társulhat. Az életmód rendezése nem minden esetben normalizálja a spermiogramot, de több befolyásolható kockázati tényezőt megszüntethet.

Tartós hőterhelés, gyakori forró fürdő vagy szauna, valamint vegyszerekkel, növényvédő szerekkel, oldószerekkel, nehézfémekkel vagy sugárzással járó munkakörnyezet szintén szóba kerülhet. A kivizsgálás során ezeket a foglalkozási és szabadidős hatásokat is érdemes elmondani.

• Dohányzás abbahagyása és a kábítószerek kerülése.
• A túlzott alkoholfogyasztás mérséklése.
• Egészségesebb testsúly és rendszeres, kiegyensúlyozott mozgás.
• Megfelelő alvás és a tartós túlterhelés csökkentése.
• A rendszeres here-hőterhelés mérséklése.
• A munkahelyi védőfelszerelések és előírások betartása.

A hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a herék összehangolt működése szükséges a spermaképzéshez. Az FSH és LH hormonok, valamint a herén belüli tesztoszteronszint alapvető szerepet játszanak. A rendszer bármely pontjának zavara alacsony spermiumszámhoz és más spermakép-eltérésekhez vezethet.

A here működését befolyásolhatja a korábbi rejtettheréjűség, herecsavarodás, sérülés, gyulladás, daganat, műtét, kemoterápia vagy sugárkezelés. A hormonlabor és a fizikális vizsgálat segíthet elkülöníteni, hogy elsősorban hormonális szabályozási vagy hereeredetű termelési probléma áll-e fenn.

Bizonyos gyógyszerek és kezelések ronthatják a spermiumtermelést, de az érintett készítményt nem szabad önállóan elhagyni. A kezelőorvos tudja mérlegelni, hogy valóban valószínű-e az összefüggés, és létezik-e biztonságos alternatíva.

Különösen fontos a kívülről bevitt tesztoszteron és az anabolikus szteroidok szerepe. Bár ezek növelhetik a vér tesztoszteronszintjét, közben gátolhatják az agyalapi mirigy FSH- és LH-jelzéseit, ezért a herén belüli spermiumtermelés jelentősen csökkenhet vagy akár átmenetileg le is állhat.

Sok esetben javulhat a spermakép, különösen akkor, ha átmeneti lázas betegség, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, anabolikus szteroid használata, hőterhelés, kezelhető hormonális zavar, fertőzés vagy klinikailag jelentős varicocele áll a háttérben. Más esetekben a cél nem a teljes normalizálás, hanem a fogantatási esély lehető legjobb támogatása.

A spermiumok képződése és érése több hónapos folyamat, ezért néhány nap vagy hét alatt nem várható megbízható változás. A kontroll spermiogram időpontját a háttérok, a kezelés és az előző eredmény alapján érdemes meghatározni.

A férfi termékenységet támogató készítményekben gyakori a cink, szelén, folát, C- és E-vitamin, koenzim Q10, L-karnitin és más antioxidáns vagy növényi összetevő. A cink részt vesz a normál termékenység és szaporodás fenntartásában, a szelén pedig hozzájárul a normál spermaképződéshez.

Ez nem jelenti azt, hogy minden rossz spermakép vitaminhiány miatt alakul ki, vagy hogy nagy dózisú antioxidánsok biztosan javítják a terhesség esélyét. Az AUA/ASRM irányelv szerint a férfi meddőség kezelésében alkalmazott étrend-kiegészítők klinikai haszna bizonytalan. Elzáródás, genetikai ok, súlyos hormonális zavar vagy tesztoszteronhasználat következménye nem oldható meg önmagában kiegészítőkkel.

Enyhe vagy közepes spermakép-eltérés mellett létrejöhet természetes terhesség. A fogantatási esélyt nem lehet kizárólag a morfológia, a koncentráció vagy a motilitás egyetlen értékéből pontosan megjósolni. Fontos az összes mozgó spermium száma, a női partner életkora, a peteérés, a petevezetékek állapota és az, hogy mennyi ideje próbálkozik a pár.

Ha a természetes fogantatás esélye alacsony, asszisztált reprodukciós módszerek segíthetnek. A választás lehet időzített együttlét, inszemináció, lombikkezelés vagy ICSI, de ezek alkalmasságát mindig a pár együttes eredményei alapján lehet megítélni.

Andrológiai vizsgálat javasolt, ha a spermiogram eltérést mutat, különösen akkor, ha több paraméter rossz, az eltérés súlyos vagy ismételt mintában is fennáll. Ugyancsak fontos a vizsgálat herefájdalom, tapintható csomó, korábbi rejtettheréjűség, herecsavarodás, daganatkezelés, szteroid- vagy tesztoszteronhasználat esetén.

Ha egy pár rendszeres, védekezés nélküli együttlét mellett nem ér el terhességet, mindkét fél kivizsgálása indokolt. A női partner 35 év feletti életkora, rendszertelen ciklusa vagy ismert nőgyógyászati problémája esetén korábban is érdemes szakemberhez fordulni.