Mit jelent az azoospermia?

Az irányelv szerint azoospermiás férfiaknál az első lépés a fizikális vizsgálat, az ejakulátum térfogatának és pH-jának mérése, valamint a szérum-FSH szint meghatározása – ez a kombináció segít megkülönböztetni az obstruktív és a nem-obstruktív okokat.

A fizikális vizsgálat során az orvos megtapintja a vas deferenst (ondóvezetéket) és felméri a herei térfogatot – ha a vas deferens nem tapintható, ez veleszületett hiányra (CBAVD) utalhat.

Alacsony térfogat és savas pH ondóvezeték-elzáródásra utalhat, ahogy a „Kevés ondó” című korábbi cikkünkben is bemutattuk.

Az elzáródás oka lehet korábbi fertőzés vagy gyulladás okozta hegesedés, korábbi sérülés vagy műtét (beleértve a szándékos vazektómiát is), vagy veleszületett fejlődési rendellenesség.

A jó hír: obstruktív azoospermiánál a herei spermiumtermelés jellemzően normális, ami azt jelenti, hogy sebészi spermiumkinyeréssel (a here vagy a mellékhere közvetlen „megcsapolásával”) szinte mindig sikerül életképes spermiumot találni.

Bizonyos esetekben az elzáródás mikrosebészeti úton is helyreállítható (pl. vazektómia visszafordítása, vazoepididymostomia), ami lehetővé teheti a természetes úton történő teherbeesést is.

A CBAVD (a mindkét oldali ondóvezeték veleszületett hiánya) az egyik leggyakoribb obstruktív ok, és szorosan összefügg a cisztás fibrózisért felelős CFTR-génmutációkkal.

Ha CBAVD-t diagnosztizálnak, genetikai szűrés javasolt mind az érintett férfinál, mind a partnerénél, a jövőbeli gyermek kockázatának felmérésére.

A jó hír: CBAVD-nél a herei spermiumtermelés önmagában gyakran normális, ami azt jelenti, hogy asszisztált reprodukciós technikákkal (herei spermiumkinyeréssel) sok esetben lehetséges a biológiai apaság.

Genetikai okok (kromoszóma-rendellenességek, Y-kromoszóma-mikrodeléció), hormonális zavarok (hipogonadotróp hipogonadizmus), korábbi kemoterápia vagy sugárkezelés, súlyos varicocele, vagy le nem szállt here (kriptorchizmus) mind okozhatják.

Egyes esetekben az ok ismeretlen marad (idiopátiás nem-obstruktív azoospermia) – még alapos kivizsgálás után is előfordulhat, hogy nem sikerül pontos okot azonosítani.

Ha hormonális ok (pl. hipogonadotróp hipogonadizmus) áll a háttérben, ez az egyik legjobb prognózisú alcsoport, mert célzott hormonkezeléssel (gonadotropinokkal) gyakran újraindítható a spermiumtermelés.

Az irányelv szerint karyotípus-vizsgálat javasolt elsődleges meddőségű és azoospermiás férfiaknál – ez felderítheti a Klinefelter-szindrómát (a leggyakoribb kromoszómális ok) és más kromoszóma-rendellenességeket.

Y-kromoszóma-mikrodeléciós vizsgálat is javasolt azoospermiánál – ez egy specifikus, a spermiumtermelésért felelős génrégiók hiányát vizsgálja, ami befolyásolhatja a sebészi spermiumkinyerés esélyét is.

Ezek a vizsgálatok nem csak diagnosztikus, hanem gyakorlati jelentőségűek is – segítenek eldönteni, érdemes-e egyáltalán megkísérelni a sebészi spermiumkinyerést, és milyen genetikai kockázatot hordozhat egy esetleges gyermek.

Sebészi spermiumkinyeréssel (pl. TESE – here-szövetből történő spermiumkinyerés, vagy mikro-TESE) sok azoospermiás férfinál – még nem-obstruktív esetben is – sikerül életképes spermiumot találni, amit IVF/ICSI eljárással lehet felhasználni.

A sikerességi arány típusonként és októl függően változik – obstruktív esetben szinte mindig sikeres, nem-obstruktív esetben a siker valószínűsége az adott ok (pl. hormonális, genetikai) függvénye.

Ahogy a „Varicocele és spermakép” című korábbi cikkünkben is bemutattuk, ha varicocele áll a nem-obstruktív azoospermia hátterében, ennek javítása az esetek jelentős részében újraindíthatja a spermiumtermelést, vagy javíthatja a sebészi kinyerés sikerességét.

Ahogy a „Varicocele és spermakép” című cikkünkben részleteztük, egy szisztematikus áttekintés szerint a varicocele-javítás után az esetek átlagosan 27,3%-ában indult újra elsődleges spermatogenezis nem-obstruktív azoospermiás férfiaknál.

A sebészi spermiumkinyerés sikeressége is jelentősen magasabb volt a varicocele-javításon átesett csoportban (48,9%) a nem kezelthez képest (32,1%).

Ez azt jelenti, hogy ha varicocele is fennáll a nem-obstruktív azoospermia mellett, ennek kezelése érdemi esélyt jelenthet – még ha jelenleg nincs is kimutatható spermium az ejakulátumban.

Obstruktív azoospermiánál a sebészi elzáródás-helyreállítás sikeressége mellett a spermiumkinyerés + IVF/ICSI kombinációja is magas sikerarányt mutat, mivel a here maga normálisan termel spermiumot.

Nem-obstruktív azoospermiánál a sebészi spermiumkinyerés + ICSI az elsődleges út, ha sikerül életképes spermiumot találni – ha ez nem sikerül, donorspermium vagy örökbefogadás is felmerülhet lehetőségként.

Minden eset egyedi – a pontos kilátásokat csak egy alapos, egyénre szabott kivizsgálás után lehet reálisan felmérni egy andrológussal és reproduktív szakemberrel együtt.

• Kérj megismételt vizsgálatot, mielőtt véglegesnek tekintenéd a diagnózist.
• Kérj kiegészítő hormonvizsgálatot (FSH) és fizikális vizsgálatot az obstruktív/nem-obstruktív megkülönböztetéshez.
• Kérdezz rá a genetikai vizsgálatok (karyotípus, Y-mikrodeléció) lehetőségére.
• Ha varicocelét is találnak, kérdezz rá kifejezetten ennek kezelési lehetőségére.
• Ne add fel – a sebészi spermiumkinyerés sok esetben, még nem-obstruktív azoospermiánál is sikeres lehet.
• Keress fel egy tapasztalt reproduktív andrológust, aki ismeri a legújabb kezelési lehetőségeket.