DHT (dihidrotesztoszteron) szerepe a férfi szexuális működésben: ellentmondás állatkísérlet és humán adatok között

Egy patkányokon végzett vizsgálat kimutatta, hogy a kasztráció a péniszreflexek elvesztéséhez és a barlangos ideg elektromos stimulációjára adott merevedési válasz jelentős csökkenéséhez vezet – mindkét hatás visszafordítható tesztoszteron-pótlással. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy ezeket a tesztoszteron-hatásokat a dihidrotesztoszteronná (DHT) történő átalakulás közvetíti-e.

Az eredmények szerint a DHT a kasztrált patkányoknál a merevedési elégtelenséget megelőző aktív androgén, és ez a hatás legalább részben a péniszben lévő nitrogén-monoxid-szintáz szintjének változásán keresztül közvetítődhet.

Ez azt jelenti, hogy állatmodellben a bizonyíték egyértelmű és mechanisztikusan is alátámasztott: a DHT nem „mellékes” androgén, hanem az elsődleges, aktív forma, ami a merevedésért felelős nitrogén-monoxid termelést fenntartja.

Egy 24 hónapos, randomizált, placebokontrollos vizsgálatban egészséges, középkorú és idősebb férfiaknál (átlag 60,5 év) napi transzdermális DHT-gélt (70 mg) vagy placebót alkalmaztak, szelektív ösztrogénhiányt előidézve (mivel a DHT nem alakítható át ösztrogénné). A cél annak vizsgálata volt, hogy a szelektív ösztrogénhiány hogyan hat a szexuális funkcióra.

A tesztoszteron kezdeti szerepe a szexuális viselkedés beindításában van, elsősorban a libidóra és izgalomra gyakorolt hatásokon keresztül, míg a későbbi neurovaszkuláris hatások, mint a merevedési és ejakulációs funkció, kevésbé androgénfüggőnek, inkább életkorfüggőnek tűnnek.

Ez azt jelenti, hogy embernél a merevedési és ejakulációs funkció – szemben a vággyal és izgalommal – kevésbé bizonyul közvetlenül androgénfüggőnek, és sokkal inkább az életkorral összefüggő egyéb tényezők (érrendszeri állapot, idegrendszeri változások) határozzák meg.

A DHT-t nem tekintik hagyományos hormonnak, mivel elsősorban parakrin módon fejti ki hatását – vagyis abban a szövetben hat, ahol termelődik, nem pedig a véráramon keresztül távolabbi szervekre. Ezzel szemben a tesztoszteron valódi hormonként, a véráramon keresztül fejti ki hatását a test távoli szöveteire.

A DHT elengedhetetlen a magzati fejlődés során a férfi külső nemi szervek (pénisz, herezacskó) kialakulásához, és a pubertás alatt a pénisz és herezacskó további növekedéséhez, valamint a szakállnövekedésért, a fanszőrzetért és a prosztata növekedéséért is elsősorban ez felelős.

Ez azt jelenti, hogy a DHT szerepe alapvetően eltérő lehet a fejlődés (magzati kor, pubertás) és a felnőttkori fenntartás szakaszában – miközben a fejlődésben nélkülözhetetlen és pótolhatatlan, a felnőttkori merevedési funkció fenntartásában a szerepe kevésbé egyértelmű és valószínűleg kisebb súlyú.

A DHT a tesztoszteronból keletkezik az 5-alfa-reduktáz (5α-R) enzim segítségével – ez az az enzim, amit a finaszterid és a dutaszterid gátol a hajhullás és a prosztata-megnagyobbodás kezelésénél. Az 5α-reduktáz-gátlók valóban statisztikailag igazoltan növelik a szexuális mellékhatások (merevedési zavar, csökkent libidó) kockázatát – ezt a „Finaszterid és dutaszterid hatása a libidóra és merevedésre” című cikkünkben részletesen bemutatjuk.

Ez azt jelenti, hogy bár a fenti humán RCT szerint a DHT-szuppresszió önmagában csak a férfiak kevesebb mint 10%-ánál okoz problémát, ez a „kevesebb mint 10%” a gyakorlatban jelentős számú, valós embert jelenthet – ez segít feloldani a látszólagos ellentmondást: a DHT nem „elhanyagolható”, csak nem mindenkinél kritikus fontosságú.

Androgének elengedhetetlenek a normális férfi libidó kifejeződéséhez, de az erekciós válasz fenntartásában betöltött szerepük emberben vitatott.

Ez azt jelenti, hogy a látszólagos ellentmondás valójában két különböző kérdésre adott, egyaránt igaz válasz: az androgének (tesztoszteron és DHT együtt) valóban nélkülözhetetlenek a vágy kialakulásához, de a tényleges merevedési mechanizmus fenntartásában – legalábbis embernél, felnőttkorban – más tényezők (érrendszer, idegrendszer, életkor) legalább akkora, ha nem nagyobb szerepet játszanak, mint maga a DHT szintje.