Szoptatás alatt normális, hogy nincs kedvem szexhez?

A prolaktin szintje a terhesség alatt emelkedik, majd a szülést követő napokban meredeken megugrik – ez a hormon felelős a nagy mennyiségű tejtermelésért.

A prolaktin hatása a legerősebb a korai heteken, majd az első hét után körülbelül 50%-kal csökken – de a szintje egészen az elválasztásig emelkedett marad.

A prolaktinszint a szoptatás vagy fejés alatt/után emelkedik és csökken, a napi ritmus szerint ingadozva – ez azt jelenti, hogy a hormonszint dinamikusan változik a nap folyamán is, nem egy statikus, végig azonos szinten lévő állapot.

Minden nőnél alacsony az ösztrogénszint az első néhány hónapban szülés után – a folyamatos szoptatás ezt az időszakot legalább hat hónapra meghosszabbítja.

Egyes nőknél az alacsonyabb ösztrogénszint egészen addig fennmarad, amíg szoptatnak – ez az alacsony ösztrogénszint hüvelyszárazságot, feszességet és egyéb, a menopauzához hasonló tüneteket okozhat.

Emelkedett prolaktin mellett az ösztrogén és tesztoszteron szintje is csökken – ez átmeneti hüvelyszárazsághoz és csökkent libidóhoz vezet, ami magyarázza, miért érződhet a szex kellemetlennek is, nemcsak „nem vonzónak”.

Nem szoptató nőknél a hormonok jellemzően 4-6 héten belül normalizálódnak – szoptató anyáknál a vágycsökkenés a teljes szoptatási időszak alatt fennállhat.

Fontos: ez nem jelenti azt, hogy a vágy szükségszerűen nulla lesz a teljes szoptatási időszak alatt – a mértéke és intenzitása egyénenként, sőt akár napi szinten is változhat.

Egy, az Obstetrics and Gynecology folyóiratban publikált vizsgálat szerint a kutatók jelentős fáradtságcsökkenést, hangulatjavulást, és a szexuális aktivitás, érzések és gyakoriság növekedését figyelték meg már az elválasztást követő 4 héten belül, ahogy a hormonok visszatértek a terhesség előtti szintre.

Ez konkrét, mérhető bizonyíték arra, hogy a változás nem elméleti – amint a prolaktinszint csökken, a vágy dokumentáltan, viszonylag gyorsan visszatérhet.

Az oxitocin – a „szeretethormon” – a szülés, a szoptatás, az érintés és az intimitás során is felszabadul, és a melegség, bizalom és érzelmi kapcsolódás érzését fokozza.

Szoptatás alatt az oxitocin energiája a csecsemő felé irányul, nem a partner felé – ez megmagyarázhatja, miért érzik magukat sok anyák érzelmileg gyengédnek, de fizikailag kevésbé fókuszáltnak az élvezetre.

Ez fontos felismerés: nem arról van szó, hogy „nem szereted” a partneredet – egyszerűen a szervezeted biológiailag a csecsemő felé irányítja a kötődési energiát.

Ez a transzfer az érzelmi energia felől megváltoztathatja a szexuális érzékelést – úgy vélik, hogy csökkenti a szexuális vágyat, miközben fokozza a csecsemő ingerekre adott válaszkészséget, az agy jutalmazási rendszerének aktiválásával.

Ez azt jelenti, hogy a szoptatás alatti „vágyhiány” nem feltétlenül az érzelmi kapcsolat hiányáról szól – inkább egy biológiailag célzott, prioritásokat átrendező folyamatról.

Kevesen beszélnek nyíltan a szoptatás szexualitásra gyakorolt hatásáról – ez a hallgatás azt a téves benyomást keltheti, hogy csak veled történik ez, holott valójában rendkívül elterjedt, élettanilag alátámasztott jelenség.

A társadalmi elvárás, hogy az újdonsült anyáknak „vissza kellene térniük a normális kerékvágásba” (beleértve a szexuális életüket is) gyorsan, tovább fokozhatja a felesleges bűntudatot.

Fontos, hogy megoszd ezt az információt a partnereddel – ha megérti, hogy ez egy élettanilag magyarázható, átmeneti folyamat, könnyebben tud türelmes, nem-nyomásgyakorló módon támogatni téged.

Az érzelmi közelség (ölelés, beszélgetés, apró gesztusok) fenntartása a fizikai intimitás átmeneti csökkenése mellett is segíthet abban, hogy a kapcsolatotok ne érezze ezt az időszakot „eltávolodásnak”.

• Fogadd el, hogy a csökkent vágy szoptatás alatt normális, élettanilag jól magyarázható jelenség.
• Ha hüvelyszárazságot is tapasztalsz, ez az alacsony ösztrogénszinttel függ össze – síkosító használata segíthet, és beszélj erről nőgyógyászoddal is.
• Oszd meg ezt az információt a partnereddel, hogy jobban megértse, mi történik.
• Ne várj el magadtól „normalizálódást”, amíg szoptatsz – ez a teljes szoptatási időszak alatt fennállhat.
• Tudd, hogy az elválasztás után dokumentáltan, viszonylag gyorsan (körülbelül 4 hét alatt) javulhat a helyzet.